• Biztosító: Az intézmény, aki a kockázatot átvállalja és kár esetén fizet.
• Szerződő: Aki a biztosítást megköti és akinek a kötelessége a díj megfizetése.
• Biztosított: Az a személy (vagy vagyontárgy), akire a biztosítási védelem vonatkozik. (Gyakran a szerződő és a biztosított ugyanaz a személy).
  
• Kedvezményezett: Az a személy, aki káreseménykor (például életbiztosításnál halálesetkor) a kifizetést kapja.

• Kockázatviselés kezdete: Az az időpont, amikortól a biztosító “élesben” védi az értékeidet. Ez nem mindig egyezik meg a szerződés aláírásának pillanatával.
• Várakozási idő: A szerződéskötés utáni rövid időszak (pár nap vagy hónap), amikor a biztosító még nem fizet, ha bekövetkezik a baj (pl. betegségbiztosításnál).
• Kizárások: Azok a speciális esetek, amikre nem vonatkozik a biztosítás (pl. extrém sportok közben történt baleset vagy háborús események).
  
• Mentesülés: Amikor a biztosító bebizonyítja, hogy nem kell fizetnie (pl. mert a biztosított súlyosan gondatlan volt).

• Biztosítási összeg: A kártérítés felső határa. Ez az a maximum összeg, amit a biztosító kifizethet.
• Biztosítási díj: Az az összeg, amit te fizetsz a biztosítónak (lehet havi, negyedéves vagy éves).
  
• Alulbiztosítás: Amikor a vagyontárgy (pl. ház) értéke magasabb, mint a szerződésben szereplő biztosítási összeg. Ilyenkor kár esetén a biztosító csak arányosan kevesebbet fizet.

Káreset esetén a bejelentést a szerződőnek kell megtennie a biztosító felé, általában 1-2 munkanapon belül, írásban (online, e-mailben).

A biztosítás díjának elmaradása a szerződés megszűnését vonhatja maga után. A díjfizetés gyakorisága (negyedéves, éves) módosítható.

Akkor beszélünk róla, ha a javítás költsége meghaladja a jármű vagy vagyontárgy értékét, vagy ha a javítás műszakilag nem lehetséges.

A biztosító visszakövetelési joga, például ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból (pl. ittas vezetés) okozták.

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles KGFB szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Fontos. díjfizetési kötelezettségének akkor is eleget kell tenni, ha a biztosítótól nem kapott csekket vagy nem sikerült a csoportos díjbeszedés.

A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

A KGFB-re vonatkozó szabályokat a 2009. évi LXII. törvény rögzíti (Gfbt.).

KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. Amennyiben év közben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött KGFB szerződés megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást. Ennek megfelelően, a hivatkozott bérleti, használati szerződések olyan jellegű kikötései, amelyek a biztosításkötési kötelezettséget meghatározzák, a biztosítóval szemben nem hatályosak.

A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással. A tulajdonjog átszállása időpontjával az előző tulajdonos szerződése érdekmúlás jogcímén megszűnik és ezért ezen megszűnt szerződés alapján a biztosítót az új tulajdonos által okozott kár(ok) tekintetében helytállási kötelezettség nem terheli.

A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. Kivétel ez alól, ha a biztosító az aktuális biztosítási időszakot megelőzően az üzembentartó biztosítási szerződését évfordulóra felmondta.

A szolgáltatás egységes, azt a KGFB törvény rögzíti és minden biztosítóra kötelező. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat. Az adott alkalmazási időszakra (naptári évre) vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű kategóriákat a 20/2009. (X.9.) PM rendelet határozza meg az alábbiak szerint:

Személygépkocsik (M1 gépjármű-kategória)

37 kW teljesítményig

38 kW-tól 50 kW teljesítményig

51 kW-tól 70 kW teljesítményig

71 kW-tól 100 kW teljesítményig

101 kW-tól 180 kW teljesítményig

180 kW teljesítmény felett

Motorkerékpárok (L3e, L4e, L5e, L7e gépjármű-kategória)

12 kW teljesítményig

13 kW-tól 35 kW teljesítményig

36 kW-tól 70 kW teljesítményig

70 kW teljesítmény felett

Autóbuszok (M2, M3 gépjármű-kategória)

10-től 19 férőhelyig

20-tól 42 férőhelyig

43-tól 79 férőhelyig

80 férőhelytől

Trolibusz (elektromos felsővezetékhez kötött, M3 gépjármű-kategória)

Tehergépkocsik (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)

3,5 t megengedett legnagyobb össztömegig

3,5 t megengedett össztömeg felett 12 t megengedett legnagyobb össztömegig

12 t megengedett legnagyobb össztömeg felett

Vontatók (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)

Pótkocsik, félpótkocsik (O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4 gépjármű-kategória)

0,75 t megengedett legnagyobb össztömegig

0,75 t megengedett össztömeg felett 10 t megengedett legnagyobb össztömegig

10 t megengedett legnagyobb össztömeg felett

Mezőgazdasági vontatók (T1, T2, T3, T4, T5 gépjármű-kategória)

Lassú járművek

Munkagépek (S1, S2 gépjármű-kategória)

Segédmotoros kerékpárok (L1e, L2e gépjármű-kategória)

Négykerekű segédmotoros kerékpárok (L6e gépjármű-kategória)

A KGFB szerződés területi hatálya az Európai Gazdásági Térség és Svájc területe, valamint a nemzetközi Zöldkártya Rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.

A Zöldkártya Rendszernek az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feröer Szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein (képviseletét a Zöldkártya Rendszerben és a 2000/26/EK sz. irányelv alapján létrejött szervezetekben Svájc látja el), Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia és Észak-Írország (a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino), Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

A Zöldkártya Rendszernek nem az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai: Albánia, Andorra, Belorusz, Bosznia-Hercegovina, Irán, Izrael, Macedónia (hivatalos rövidítéssel F.Y.R.O.M.), Marokkó, Moldávia, Montenegró, Oroszország, Svájc, Szerbia (kivéve Koszovó területe, amely ENSZ felügyelet alatt áll), Tunézia, Törökország, Ukrajna.

Az üzembentartó a díjtarifák és a biztosítási feltételek szerint ajánlatot tesz, amit a biztosító 15 napon belül elutasíthat, ha az előző biztosítási időszakban a biztosító mondta fel a szerződést vagy a szerződés az előző biztosítási időszak alatt díjnemfizetéssel szűnt meg. Ajánlattétel előtt tisztázni kell, hogy a szerződő tulajdonszerzés miatt vagy ugyanazon gépjárműhöz kapcsolódó korábbi szerződés felmondása miatt szándékozik-e biztosítást kötni.

Minden új KGFB szerződés megkötésénél nyilatkoznia kell az üzembentartónak, hogy a rendszerbe új belépő-e, illetve rendelkezik/rendelkezett-e azonos gépjármű-kategóriába tartozó (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) KGFB szerződéssel.

A biztosítás megkötése a biztosító számára kötelező a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. Kivétel ez alól, ha a biztosító az aktuális biztosítási időszakot megelőzően az üzembentartó biztosítási szerződését évfordulóra felmondta, vagy a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további KGFB szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 60 napon belül következik be.

Ha a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

Kötelező biztosítás váltására minden évben egyszer, az évfordulót megelőzően van lehetőség. A kötelező biztosítás évfordulóját megtalálhatjuk a biztosítási kötvényen. Az évforduló előtt leghamarabb 60 nappal tudunk kalkulálni és megnézni a biztosítók ajánlatait, a váltást pedig legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal kezdeményezhetjük.

A CASCO az üzembentartó/tulajdonos által önkéntesen köthető, a saját gépjárművet védő vagyonbiztosítás, amely a töréskár mellett olyan káresetekre nyújthat fedezetet, mint a lopáskár, az elemi kár és az üvegtörés. Hiába rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (KGFB), az csak az Ön által a másik autóban okozott károk megtérítésére vonatkozik. A saját gépjárműben keletkezett károk biztosítása érdekében Önnek CASCO szerződést kell kötnie.

A CASCO a biztosított gépjárműben keletkező, a szerződési feltételekben rögzített biztosítási események bekövetkezése esetén téríti meg a károkat, függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be.

A CASCO fedezetek attól függően, hogy az milyen káresetekre nyújt fedezetet:

Elemi kár: a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár.

Töréskár, mely a gépjármű alkatrészeiben, tartozékaiban baleseti erőhatás által keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra nyújt fedezetet.

Lopáskár, a megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű, vagy alkatrészeinek ill. tartozékainak ellopása, elrablása; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése.

Üvegtörés, mely a gépjármű ablaküvegeiben baleseti jelleggel keletkezett sérülések, továbbá idegen személy által okozott rongálás során keletkezett károk megtérülését szolgálja.

A biztosítási védelem a CASCO biztosításhoz igénybe vehető kiegészítő biztosításokkal további kockázatokra is kiterjeszthető (pl. balesetbiztosítás, poggyászbiztosítás, jogvédelem, avulásmentes térítés, stb.). A CASCO biztosítás a gépjármű széria kivitelű tartozékaiban keletkezett károkra nyújt szolgáltatást. Az utólag beépített vagy a szériakivitel felett rendelt tartozékok csak abban az esetben biztosítottak, ha az ajánlatban felsorolásra kerültek, és az extra tartozékok pótdíját megfizették.

A CASCO biztosítások díjait számos tényező befolyásolja. A biztosítók a díjak meghatározásakor figyelembe veszik többek között a jármű értékét, életkorát, teljesítményét, a szerződő lakhelyét, életkorát és CASCO bonus fokozatát, valamint természetesen a vállalt önrész mértékét.

A keletkezett kár bizonyos részét kárkifizetéskor nem a biztosító, hanem a szerződő fizeti meg. Ez az önrész, melynek mértékét szerződéskötéskor Ön választja ki.

A szerződés megkötésekor többféle önrész közül választhat. A lehetőségek mindegyike egy konkrét összeget és egy százalékos értéket tartalmaz. A százalékos érték mindig a keletkezett kár összegének adott százaléka, és a két összeg közül mindig a nagyobb az, amit a biztosító levon a kártérítésből. Például, ha a szerződésünk 10% és 100.000 Ft önrészt tartalmaz, akkor 1 millió forint alatti károkból mindig 100.000 Ft-ot, 1 millió feletti károkból pedig mindig 10%-ot fog levonni a biztosító. A fix összeg − példánkban a 100.000 Ft-nak − további szerepe, hogy az ez alatti kárösszegeket a biztosító egyáltalán nem téríti meg.

Díjszámító oldalunk természetesen az önrész kiválasztásában is segítséget nyújt Önnek. Egyrészt csak az adott gépjárműtípushoz választható önrész lehetőségeket ajánljuk fel, másrészt a különböző önrészekhez tartozó díjakat is megmutatjuk Önnek, lehetővé téve a megfontolt választást.

Az önrész mértéke természetesen befolyással van a CASCO szerződés díjára. Mindén magasabb önrészt választ, annál olcsóbban köthet biztosítást, de egy esetlegesen elszenvedett kárnál kisebb kártérítésre lesz jogosult, vagy – ha a kár összege az önrész alatt van – nem is számíthat kártérítésre a biztosítótól.

Fontos részlet, hogy CASCO biztosítás csak bizonyos életkorú járművekre köthető: bár a korhatár biztosítónként változhat, általánosságban elmondható, hogy 15 évnél idősebb gépjárműre nem lehet CASCO biztosítást kötni.

CASCO biztosítás váltására minden évben egyszer, az évfordulót megelőzően van lehetőség. A CASCO biztosítás évfordulóját megtalálhatjuk a biztosítási kötvényen. Az évforduló előtt leghamarabb 55 nappal tudunk kalkulálni és megnézni a biztosítók ajánlatait, a váltást pedig legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal kezdeményezhetjük.

A biztosító kár esetében nem von le értékemelkedést a kárkifizetésből, az új alkatrészek beszerelése miatt.

K&H – Avulásmentesen térít a gépjármű korától függetlenül

Generali – Avulásmentesen térítés választható kiegészítő

Genertel –  Avulásmentesen térítés választható kiegészítő a gépjármű 6 éves koráig.

Groupama – A gépjármű 8 éves koráig avulásmentesen térít.

Alfa – A gépjármű 8 éves koráig avulásmentesen térít.

Signal – A gépjármű 8 éves koráig avulásmentesen térít.

Uniqa – A gépjármű 7 éves koráig avulásmentesen térít.

Granit –  A gépjármű 6 éves koráig avulásmentesen térít.

Union – A gépjármű 6 éves koráig avulásmentesen térít.

Allianz – A gépjármű 6 éves koráig avulásmentesen térít, motorkerékpár esetében 4 éves koráig avulásmentesen térít.

KÖBE – A személygépkocsi 5 éves koráig avulásmentesen térít, Tehergépkocsi esetében 2 éves koráig avulásmentesen térít.

A biztosítási feltételekben a biztosító tételesen felsorolja a biztosítható kockázatokat, illetve ezeken belül nevesíti azokat a biztosítható vagyoncsoportokat és vagyontárgyakat, amelyek az adott szerződésben biztosíthatók.

Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., melyeket a biztosítási feltétel részletesen tartalmazza. Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés (vezetékes-víz károk), az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is.

A lakásbiztosítások – termékenként eltérő biztosítási összegre vonatkozó – felelősségbiztosítási fedezetet is tartalmaznak olyan káresetek megtérítésére, ahol a lakásbiztosítás biztosítottja a károkozó vagy a károkozásért felelős, és aki kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személynek okozott személyi és dologi (vagyoni) károkért. Gyakori elem még a balesetbiztosítás, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók számos más kockázatot is tartalmazhatnak.

Nagyon fontos, hogy mindig a szerződési feltételek adnak pontos és részletes választ arra, mely káresemények minősülnek a kártérítés szempontjából figyelembe vehető biztosítási eseménynek. Elengedhetetlen, hogy a szerződési feltételek és az ügyfél-tájékoztató dokumentumot – különös figyelemmel a kizárásokra, az esetleges várakozási időre – a szerződéskötést megelőzően gondosan olvassa át.

A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet. Ez azt jelenti, hogy a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Például, ha az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió Ft, de a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg csak 10 millió Ft értékben került meghatározására, az 50%-os alulbiztosítottságot jelent, így egy 1 millió forintos épületkár esetén a biztosító csak 500 ezer forintot fog megtéríteni. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítók az ingatlan elhelyezkedése, nagysága, típusa alapján meghatároznak egy olyan minimális biztosítási összeget épületre és ingóságra egyaránt, amely alatt a szerződés nem megköthető. A tényleges alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szerződésben figyelembe veendő, a minimális összegen felüli valósnak gondolt biztosítási összeget az épület újraépítési és vagyontárgyai értéke alapján azonban Önnek kell pontosítania. Hogy kár esetén ne csalódjon biztosításában, a díjszámítás során szánjon kellő figyelmet a korrekt biztosítási összeg meghatározására.

Épületérték (biztosítási összeg) meghatározása Az épületre vonatkozó biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzatából kapjuk. Az ingatlan értékének meghatározásánál a forgalmi érték nem irányadó, a biztosítási összegnek az újraépítés költségét kell kifejezni. Lakásbiztosítási kalkulátorunk ebben is segít Önnek. Az épület kivitele, kora és típusa alapján a program olyan minimális négyzetméterárat veszi figyelembe, amelyet minden biztosító elfogad. Ennek és a biztosítani kívánt ingatlan alapterületének szorzata lesz a minimális épületbiztosítási összeg. Mivel a felhasznált építőanyagok minősége sokféle lehet, egy az átlagosnál nívósabb kivitelű épületnél, a valóságos kockázati viszonyoknak megfelelően magasabb biztosítási összeg alkalmazása is indokolt lehet. A minimális biztosítási összegen felül a reálisnak vélt biztosítási összeget Önnek kell meghatározni, aki a legjobban ismeri saját ingatlanát, a felhasznált anyagok minőségét és a kivitelezés nívóját.

Ingóságok értékének meghatározása Az ingóságok értékének meghatározása a szerződő feladata. Fel kell mérni, hogy a biztosított ingatlanban található ingóságok egy totálkár esetén mekkora összegből lennének pótolhatók. Az általános háztartási ingóságok értékére javaslatot teszünk a biztosítók által kalkulált átlagos, egy négyzetméterre jutó ingóságérték meghatározásával. A program által felkínált biztosítási összeg csak általános és tájékoztató jellegű. Használja az általános- és a kiemelt értékű ingóság kalkulátort, mely segítségére lesz érékei felmérésében. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítók – az épület értéhez hasonlóan – az általános ingóságokra is meghatároznak egy minimális biztosítási összeget, amelynél alacsonyabb érték a díjszámítás során nem alkalmazható. A kiemelt értű ingóság értékét – ha ilyen vagyontárgyakkal is rendelkezik – minden esetben Önnek kell egyénileg felmérni. Előfordulhat, hogy a biztosítók bizonyos vagyontárgyakat (pl. a legtöbbször 150.000 Ft érték fölötti műszaki cikkek) kiemelt értékű ingóságként kérnek figyelembe venni, ezért a biztosítási összeg vagyoncsoportonkénti meghatározásakor legyen körültekintő, és figyelje a díjszámító alkalmazásban elhelyezett súgókat, tájékoztatókat.

Valamennyi biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) előírja azon vagyonvédelmi követelményeket, amelyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázat vállalásához. A biztosítók az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenkénti kártérítési limiteket határoznak meg. Betöréses lopás biztosításra abban az esetben nyújtanak fedezetet, ha a biztosított ingatlan védelme teljesíti legalább az un. “minimális mechanikai védelem” előírásait. Az alap védelem mellet ugyanakkor a biztosítók által vállalt káreseményenkénti kártérítési limit viszonylag alacsony. A biztosított értékek nagyságától függően a védelmi követelmények szigorodnak. A biztosítókra általában jellemző, hogy a mechanikai védelmet többre becsülik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt.

Fontos tudnia, hogy lakásbiztosítási szerződés megkötésénél a biztosítók nem vizsgálják a meglévő vagyonvédelem színvonalát, mert minden esetben a káridőponti védelem számít. A biztosítók pontos vagyonvédelmi előírásait az adott lakásbiztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.

A biztosító ebben az esetben arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben rögzített kártérítési limit erejéig megtéríti azon személyi és szerződésen kívüli harmadik személynek okozott dologi károkat, melyekért a biztosított tartozik kártérítési felelősséggel (pl. az alattunk lévő lakás leáztatása esetén, vagy ha a lakás előtti járdán elcsúszó gyalogos jelent be kárigényt a biztosítottal szemben).

Az átvállalt kockázatokat és a részletes tájékoztatót az egyes biztosítási termék szerződési feltételében találja.

Ez egy olyan lakásbiztosítási forma, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozott létre, hogy átláthatóbbá és egységesebbé tegye a piacot az ügyfelek számára. Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) védelmet kínál az otthont veszélyeztető leggyakoribb vagy legpusztítóbb károk ellen, felelősségbiztosítást is tartalmaz, és kiegészíthető a védelem 21-féle kiegészítő biztosítással is.

Alapvetően lakásbiztosítás váltására minden évben egyszer, legkésőbb az évfordulót megelőzően 30 nappal kezdeményezhettük, továbbá az utóbbi években a márciusi kampány keretein belül (03.01-03.31 között) is fel lehet mondani a lakásbiztosítást, így az évforduló és a kockázatviselési kezdet is módosul.

Az MFO (Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás) lakásbiztosítás felmondható évfordulóra, márciusi kampány keretein belül, illetve naptári negyedévente is, a negyedév végére.

Vagyonbiztosításnál az újjáépítési vagy beszerzési érték az irányadó.

Mire terjed ki a védelem?

• Mik az alapveszélyek? A legtöbb kötvény alapból tartalmazza a tüzet, robbanást, villámcsapást, vihart, árvizet és a felhőszakadást.
• Allrisk Mindenre fizet, ami nincs kifejezetten kizárva a szerződésben.

Benne van a betörés és a rablás?
Igen, de a biztosítók ezt gyakran külön modulként kezelik, és szigorú védelmi előírásokhoz (pl. rács, riasztó, többponton záródó ajtó) kötik a kifizetést. 

Védi az üveget is?
Az üvegtörés általában külön választható kiegészítő, ami a nyílászárókra, tükrökre vagy akár a főzőlapra is vonatkozhat

• Új értéket vagy avult értéket fizetnek?
  • Új érték: A biztosító annyit fizet, amennyibe az adott tárgy újbóli beszerzése vagy felépítése ma kerülne.
  • Avult érték: Levonják a használatból eredő értékcsökkenést (pl. egy 10 éves hűtőnél már nem az új árat kapod meg).

Mi az az indexálás?
A biztosító évente javaslatot tesz a biztosítási összeg növelésére az infláció és az építőipari árak emelkedése miatt, hogy elkerüld az alulbiztosítást.

• Mit jelent a kártérítési limit?
  • Ez a biztosító szolgáltatásának felső határa.
  • Létezik káreseményenkénti limit (egy adott káresetre maximum ennyit fizetnek) és éves limit (egy évben összesen ennyit fizethet ki a biztosító).
• Hogyan határozzák meg a biztosítási összeget
  Felelősségbiztosításnál gyakran a cég nettó árbevétele alapján határozzák meg a kötelező minimum limiteket (például építőipari kivitelezőknél)

• Védi-e a biztosítás a cégvezetőt?
  • Igen, a D&O (Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása) kifejezetten a vezetők saját vagyonát védi, ha irányítási hiba miatt vonnák őket felelősségre.
• Kiterjed-e a biztosítás a távmunkára?
  • Sok modern munkáltatói biztosítás már tartalmazza a home office (távmunka) alatt bekövetkező munkabalesetek fedezetét is.
• Visszaigényelhető-e az áfa a kártérítésből?
  • A biztosító csak nettó összeget fizet, ha a vállalkozás áfa-visszaigénylésre jogosult. Az áfát csak bemutatott számla alapján, és csak akkor téríti, ha az a cégnek nem térül meg máshonnan.

• Az általános a tevékenység során okozott véletlen károkra (pl. elázik az ügyfél irodája) jó.
• A szakmai a szellemi műhibákra (pl. könyvelési hiba, hibás ügyvédi tanács, tervezői tévedés) nyújt védelmet

• Fedezetet nyújt, ha a munkavállalót munkabaleset éri, és a cégnek kártérítést vagy sérelemdíjat kell fizetnie.
• Védi a céget a hosszas és költséges kártérítési perektől.

• Nem. A felelősségbiztosítás a váratlan, véletlen károkra (pl. dologi kár, személyi sérülés) szól, a szerződéses kötelezettségek elmaradása miatti büntetéseket (kötbér) nem fedezi.